Hogy csináljuk

A TAROT ÉRTELMEZÉSE

Hogyan jósoljunk

Sokféle értelmezési módszer létezik, melyek között nem lenne helyes értékrangsort megállapítani. Kizárólag tőlünk függ, hogy melyik kirakási mód mellett tesszük le a voksunkat. Amíg az adott technika lehetővé teszi, hogy pontos válaszokhoz jussunk, nincs okunk kételkedni benne.

A kártyavetés kétszereplős “játék”, még akkor is, ha magunknak jósolunk. Az egyik szereplő kirakja a kártyákat és értelmezi a jelentésüket. A másik szereplő – a kérdező – teszi fel a kérdést, vagy a kártyavetés az ő általában vett problémájára keresi a megoldást.

Mind a jósnak, mind a kérdezőnek az a célja, hogy megértsenek és értelmezzenek egy fennálló, vagy hamarosan bekövetkező helyzetet. Olyan információkról van itt szó, amelyek hagyományos eszközökkel nem elérhetőek, viszont egy jóseszköz, jelen esetben a tarot használatával megszerezhetjük a szükséges válaszokat.

A jósnak azonban legelőször – még mielőtt elővenné a kártyáit – meg kell bizonyosodnia arról, hogy a kérdező tudatában van annak, mire is vállalkozik. Ha a kérdező látott már kártyavetést, akkor nem kell mindent újra a szájába rágnunk. Azonban ha a kérdező még sosem járt jövendőmondónál, akkor szélesebb körű tájékoztatást kell adnunk. Először is ismertessük, hogy a tarot milyen tipusú kérdésekre válaszol és milyenekre nem. A tarot a múltban, jelenben és jövőben fontos szerephez jutó információkat fed fel, és/vagy azokról az emberekről vagy helyzetekről ad bepillantást, amelyekkel a kérdező kapcsolatba került. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a kérdező megértette ezeket az alapszabályokat a tarot használatára vonatkozóan.

Először: készíthetünk egy általános kirakást (például olyat, ami semmi kérdésre nem keresi a választ, egyzserűen megmutatja, mi történik a kérdező életében mostanában). Azonban, ha van kérdés, azt pontosan kell megfogalmazni. Minél specifikusabb a kérdés, annál specifikusabb és pontosabb lesz a válasz.

Másodszor: akár teszünk fel kérdést, akár nem, a kártyák el fogják mondani azt, amit tudnunk kell. Azonban nem biztos, hogy ez egybeesik majd azzal, amit mi vagy a kérdező hallani szeretne.

Harmadszor: a jövő formálható. Nem azért fordul az ember jóshoz, hogy az arcába vágják az elkerülhetetlent, hiszen ebben az esetben minden előrejelzés értelmetlen lenne, sőt, mi több: lesújtó. A kártyák csak azt vetítik előre, ami a múltbeli és jelenlegi körülményekből legvalószínűbben következik. Ha a kérdést helyesen fogalmazták meg, akkor a tarot felfedi, hogy az adott esemény miért fog megtörténni, valamint felvázol egy lehetséges forgatókönyvet. Ezután már a kérdezőn múlik, hogy eldöntse: milyen lépéseket kész megtenni az esemény megvalósulása esetén vagy elkerülése érdekében.

Negyedszer: megtörténhet, hogy bármilyen ékesszóló is a kérdés, nem érkezik rá válasz. Ez legggyakrabban akor fordul elő, ha a kérdező még soha nem jósoltatott magának, vagy túl sok idő telt el az utolsó alkalom óta. Ez egy kicsit olyan, mint amikor a tv-képernyőn megjelenik a következő felirat: “Egy rendkívüli hír miatt megszakítjuk adásunkat”. Ekkor a tarot figyelmen kívül hagyja a kérdést, és helyette egy teljesen más helyzetet tár elénk. Valahányszor ilyesmi fordul elő, a kártyák által adott válasz életbevágóbbnak látszik a kérdező számára, mint amit arra a kérdésre kaphatott volna, amelyet eredetileg feltett. Mintha lenne Valami odakint, ami szeretne üzenni ennek az embernek, s most a megfelelő alkalmat megragadva a kártyákat használja kommunkációs eszközként.

Ha ez történik, akkor is vigyük végig az értelmezést, s adjunk annyi információt a kérdzőnek, amennyit csak tudunk. Ezután ha az illető még mindig ragaszkodik az eredeti kérdéshez (bár néha szegény ahhoz is túl zaklatott, hogy megszólaljon), akkor készítsünk neki egy második kirakást, ahol már ezzel foglalkozunk.

Végül: egyáltalán nem érkezik semmiféle értelmezhető válasz. Feltéve, hogy a jövendőmondónak nincs szabadnapja (senki sem lehet a nap huszonnégy órájában tisztánlátó!), általában két oka van annak, hogy a kártyák nem válaszolnak. Az első: a kérdés nem volt elég pontos. A régi mondás, miszerint “A válaszhoz először tudni kell a kérdést” természetesen a tarotra is érvényes. Ha úgy gondoljuk, hogy ez okozhatta a problémát, akkor egyszerűen fogalmazzuk újra a kérdést, és próbálkozzunk ismét. Idővel egyre gyakorlottabbá válunk abban, hogyan kell hatékonyan faggatni a kártyákat.

A másik ok az lehet, hogy a kérdezőnek most még nem kell tudnia a választ. Bizonyos esetekben az embereknek vakon kell elfogadniuk a sorsukat. Ilyenkor nem lenne bölcs, sőt talán még veszélyt is jelenthet, ha előre látjuk, mi lesz az adott szituáció végkimenetele. A tarot kártyák csak azt az információt mutatják meg nekünk, ami a kérdező számára jelenleg elérhető, azaz amennyit jelenleg tudnia szabad.

Ha a kártyák nem válaszolnak, akkor próbálkozzunk később, mondjuk néhány nap vagy hét múlva. Addigra talán változik a helyzet annyit, hogy a tarot hajlandó lesz legalább egy finom utalást elpötyögtetni a háttérben zajló eseményekre vonatkozóan.

Tulajdonképpen létezik még egy harmadik eset is, amikor a kártyák által adott válasz zavaros, vagy látszólag teljesen eltér a témától. Ez általában akkor fordul elő, ha saját magunknak vagy közeli ismerősünknek jósolunk. Ilyenkor nagyon is valószínű, hogy pontos információt kapunk, csak egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni. A jósok is emberek – és másokhoz hasonlóan hajlamosak elhamarkodottan itélkezni, vagy olyan következtetéseket levonni, amelyeknek semmi közük a tényekhez vagy a valódi megérzéseikhez. Ha túl sokat tudunk (vagy azt hisszük, hogy tudunk) az adott szituációról vagy a kérdezőről, akkor könnyebben bocsátkozunk feltételezésekbe, s olyasmit is belemagyarázhatunk a lapokba, ami nincs is ott. Ezért olyan nehéz saját magunknak kártyát vetni.

Ebből persze még egyáltalán nem következik, hogy ne jósoljunk magunknak. Csak ennek is megvan a módja, amelyet előbb el kell sajátítani. Végül is annyi munkát fektettünk a tarot megértésébe, hogy nem lenne igazságos, ha mi kimaradnánk a jóból! Szóval ahhoz, hogy magunknak vagy egy közeli ismerősünknek is jövendőt mondhassunk, először is el kell választanunk a jóst a kérdezőtől, azaz “ki kell kapcsolnunk” tudatos, döntéshozó elménket, s hagynunk kell, hogy a kártyák arra vezessenek, amerre nekik tetszik.

Emlékezzünk csak: nem azért folyamodtunk jóseszközhöz, ahelyett, hogy a saját itélőképességünkre hagyatkoztunk volna, mert egy független helyzetértékelést is hallani akartunk? Egyszerűen csak próbáljuk megérteni a kártyákat úgy, ahogy magunk előtt látjuk őket, és fogadjuk el, amit mondanak, mintha egy másik ember véleményét hallanánk.

A szignifikátor kiválasztása

A tarot alapvető koncepciója az, hogy minden egyén a saját mikrokozmoszának középpontja. Tehát amikor kártyát vetünk, a kérdezőt a kirakás közepére helyezzük. Még a pakli megkeverése előtt nézzük végig a lapokat, és válasszunk ki egyet, amely majd a kérdezőt képviseli (vagy egy másik személyt, amennyiben a kérdés vagy a helyzet természete ezt követeli meg). Ez a lap lesz a szignifikátor.

A szignifikátort többféle módon is kijelölhetjük. Néhány jós például a Nagy Arkánum két lapját használja: a Mágust, ha a kérdező férfi, vagy a Főpapnőt, ha a kérdező nő. Ezzel fejezi ki, hogy a kérdező az adott szituáció legfontosabb eleme.

Ha inkább olyan szignifikátorral szeretnénk dolgozni, amely speciálisan a kérdezőt jellemzi (vagy a másik személyt, akire a kérdés vonatkozik), akkor a Kis Arkánum udvari kártyáit válasszuk.

Először is a megfelelő lapot a kérdező kora és neme alapján is kijelölhetjük. A lehetőségek adottak. Ha a kérdező negyvenéves, vagy annál idősebb férfi, hozzá valamelyik szín királya illik. Ha negyvenévnél fiatalabb férfi, akkor egy Lovag. Ha a kérdező negyvenéves vagy annál idősebb nő, válasszunk egy Királynőt, ha fiatalabb nő, akkor Apródot. Az Apródot tizenévesek vagy gyerekek esetében is használhatjuk.

Most a megfelelő színt, azaz sorozatot kell beazonosítanunk. Itt már több szempontot is figyelembe vehetünk, így a döntés is nehezebb. Amellett a szín mellett döntsünk, amelyik a legjobban kifejezi a kérdéses személy jellemét és egyéni vonásait.

Ha feltérképeztük, hogy milyen tipusú személyiséggel van dolgunk, akkor azt a sorozatot részesítsük előnyben, amelyik szerintünk a legjobban illik hozzá. A második legjobb megoldás az, ha a kérdező érzelmi állapota, a helyzethez való hozzáállása, vagy az őt legjobban aggasztó dolog alapján választunk. Végső mentsvárként pedig vehetjük alapul a kérdező fizikai megjelenését is.

Azoban egyszerre csak az egyik kritériumot követhetjük – ritka eset, hogy a három szempont ugyanazt a sorozatot jelöli ki. Például egy energikus személyt a Kardok sorozat ír le a legjobban, még akkor is, ha szőke (ami inkább a Botokra utalna). Arra az emberre, akit az üzleti ügyei vagy a szakmai előmenetele aggaszt leginkább, a Botok sorozat illik, bár lehet, hogy a haja fekete, és a bőrszíne sötét. Fizikai megjelenés alapján csak végső esetben döntsünk, sokkal célravezetőbb a jellemvonásokat szem előtt tartva választani.

BOTOK (Levegő)

Fizikai megjelenés: halvány színek jellemzik. Szőke vagy világosbarna haj, fehér bőr és kék szem.
Jellemvonás vagy érzelmi állapot: önmaga erejébő ért el sikereket, rendkívül ambiciózus. Nagylelkű, szivesen segít másokon. Sikeres, magabiztos, esetleg öntelt. Kedveli a harsány öltözködést.
A kérdés, ami érdekli: karrierrel, képeségekkel, személyes ambíciókkal vagy egy vállalkozás sikerével kapcsolatos.

KELYHEK (Víz)

Fizikai megjelenés: valamivel sötétebb színek jellemzik. Kék vagy szürke szem, világosbarna vagy fakószőke haj. Bőre lehet világos, de nem ég le, hanem szépen lebarnul.
Jellemvonás vagy érzelmi állapot: szeretetteljes, gyengéd, kerüli a nézeteltéréseket, próbál mindenhol békét teremteni. Ráérős, letargikus, akár még lusta is. Jó természatű, szivélyes, boldog, kellemes modorú és kedves.
A kérdsé, ami érdekli: az érzelmi életére vagy érzelmi állapotára vonatkozik. Olyan helyzet, ahol a megoldás kulcsa a kérdező emocionális hozzáállásában rejlik, azaz hogy milyen érzelmeket táplál az adott helyzettel vagy a többi emberrel kapcsolatban. A spirituális érdeklődés is ide tartozik.

KARDOK (Tűz)

Fizikai megjelenés: sötétbarna haj, barna vagy szürke szem, fakó vagy sötétebb arcszín.
Jellemvonás vagy érzelmi állapot: domináns, uralkodni vágyó; erős, egészséges, energikus; bátor, türelmetlen, dühös, bosszúszomjas, vagy veszekedő (lehet, hogy csak ebben a helyzetben viselkedik így). Vagy rideg és nemtörődöm ember.
A kérdés, ami érdekli: mentális állapotra vagy intellektuális dolgokra vonatkozik. Meghozandó döntésekkel kapcsolatos, különösen, ha azokhoz tiszta fej és az érzelmi bonyodalmak hiánya szükséges. [Figyelem: ez a sorozat csak akkor jelöli az ellenséget, ha a szignifikátor a kérdezővel kapcsolatban álló személyekre vonatkozik.]

ÉRMÉK (Föld)

Fizikai megjelenése: a legsötétebb színek jellemzik. Sötétbarna vagy fekete haj, sötét szem, sárgás, kreol bőr és sötét arcszín.
Jellemvonás vagy érzelmi állapot: anyagias, nem szellemi beállítottságú, földhözragadt gondolkodású. Gazdag, vagy éppen ellenkezőleg, anyagi gondjai vannak. Jól öltözött.
A kérdés, ami érdekli: fizikai dolgokra vagy anyagi helyzetre, pénzügyekre, vagyonra, esetleg örökségre vonatkozik.

Ne feledjük, hogy ez csupán útmutató, amelyet nyugodtan használhatunk addig, amíg jobban meg nem ismerjük a tarot-t, és járatosabbak nem leszünk a kártyavetésben. Idővel olyan nagy tapasztalatra tehetünk szert, hogy egyszerűen tudni fogjuk, melyik kártya képviseli a kérdezőt, mivel emberismeretünk révén szinte egyetlen pillantással felmérjük az illetőt, s játszi könnyedséggel, ösztönösen megtaláljuk a hozzá illő szignifikátort.

De ha már kezdőként is könnyen ráérzünk, hogy melyik lap lenne a legjobb szignifikátor, akkor használjuk azt, még ha ellent is mond a fentebb közreadott szempontoknak, és még magunknak sem tudjuk megmagyarázni, hogy miért esett éppen rá a választásunk.

Néha azonban célravezetőbb, ha a szignifikátor nem egy személyt jelöl, hanem az adott helyzetet vagy a kérdést képviseli. Ekkor a Nagy Arkánum Adui közül keressük ki azt, amelyik legjobban illik a körülményekhez. Azt azonban már a jósnak kell kitalálnia a saját józan itélőképességére hagyatkozva, hogy ezeket a lapokat hogyan illessze be a kirakásba és annak értelmezésébe.

Végül: néha saját magunknak választunk szignifikátort. Előfordulhat, hogy bár akptunk valamiféle választ, a helyzet kulcsát jelképező kártya következetlen vagy rejtélyes. Használhatjuk ezt a lapot szignifikátorként, amikor egy második kirakásban próbáljuk meg tsiztázni a tarot üzenetét.

A kártyák keverése és osztása

Ha már kiválasztottuk a szignifikátort, a paklit meg kell keverni, és le kell emelni a kirakáshoz. Ez lényegében egy nagyon egyszerű eljárással elvégezhető, azonban egyes jósoknak saját módszerük van, méghozzá nyomós okból kifolyólag.

Itt nincs lehetőségünk arra, hogy megismerkedjünk az összes variációval. Helyette induljunk ki az egyszerű alapeljárásból, amelyet a későbbiekben saját ötleteinkkel gazdagíthatunk, és a saját képünkre formálhatunk. A kirakás előkészítéséhez a szokásos tanácsot adhatjuk: használjuk azt a módszert, amelyiket a leghatékonyabbnak érezzük. Tehát a kártyák keverésének és leemelésének legegyszerűbb módja a következő:

Tartsuk a paklit végig képes felével lefelé.

Miután a szignifikátort kivettük a pakliból, a kártyákat a kérdezőnek alaposan meg kell kevernie. Ez két célt szolgál: biztosítja, hogy a kártyák jól összekeveredjenek, másrészt “megtisztítja” a paklit minden korábbi kirakás esetleges “maradványától”. Keverés közben ne próbáljuk a kártyákat egy irányba állítani. Ne feledjük, hogy az a kártya, amely a kirakásban fordítva, azaz fejjel lefelé kerül elő, teljesen más értelmet nyer.

A következő lépésben a kérdező felteszi a kérdését. (Általános helyzetfelmérő kirakás esetén ezt a lépést kihagyhatjuk.) A kérdést egyértelműen és lehetőleg pontosan kell megfogalmazni, majd hangosan kimondani.

Ha a kérdezőnek gondja akad a kérdés szavakba öntésével, akkor kérjük meg, hogy magyarázza el a problémáját, de csak annyi részletet közöljön, hogy javaslatot tehessünk a kérdés pontosítására. Ne próbáljunk meg túl sok információt kicsikarni, elvégre azt szeretnénk, hogy a tarot adjon választ, ne a saját elvárásaink alapján kelljen kispekulálnunk az igazságot.

Tartsuk a kérdést az eszünkben, miközben megkeverjük a paklit. Legalább háromszor keverjük át, sőt ha szükségesnek érezzük, akkor többször is (egészen addig, amíg a apkli azt nem “üzeni”, hogy készen van). A keverést végezheti a jós, de a kérdező is, ahogy kényelmesebb. Ha mégis úgy döntünk, hogy a kezünkbe vesszük a kezdeményezést, azt ne azért tegyük, mert szerintünk a kérdező úgyis csak elügyetlenkedné a dolgot. A kirakásban felbukkanó kártyák sorrendje sohasem véletlenszerű. Így mindegy, hogy ki keveri meg a paklit, úgyis mindig a lehető legjobbak lesznek az értelmezés szempontjából.

A keverés után a paklit le kell emelni. Függetlenül attól, hogy ki keveri, a leemelést mindig a kérdező végzi. A paklit általában kétszer kell leemelni három kupacba, a kupacok mérete lényegtelen.

Sok tarot-szakértő azt szorgalmazza, hogy mindig bal kézzel történjen a leemelés, mivel a jobb, azaz a domináns kéz a tudat irányítása alatt áll, s általában kontrollált tevékenységet végez, így a bal kéz van jobban ráhangolódva a tudat alatti vagy pszichikai szintre. Arra vonatkazóan azonban nem találunk semmilyen utalást, hogy a balkezes embereknek a jobb kezükkel kellene-e a paklit leemelniük. Még azok a jósok is, akik követik ezt a gyakorlatot, egyetértenek abban, hogy a kéz felcserélése semmilyen módon nem befolyásolja a kártyavezés pontosságát. Ha nem hisszük, próbáljuk ki, hogy eredményez-e mindez valamiféle változást a kirakásainkban.

Miután a kérdező leemelte a paklit, fogjuk a három kupacot, és rahjuk össze abban a sorrendben, amely abban a pillanatban a legmegfelelőbbnek látszik. Ezután a pakli tetejéről sorban vegyük le a lapokat, amíg el nem készül az adott kirakás. A maradék lapokat tegyük félre, ezekre a továbbiakban már nem lesz szükség.

A lerakott kártyákat felfordíthatjuk értelmezés közben egymás után is, de akár az értelmezés megkezdése előtt egyszerre is, ha azt szeretnénk, hogy kialakuljon valamilyen általános benyomásunk a fő elemekről és tényezőkről. A kártyákat balról jbbra fordítsuk fel, ne pedig lentről felfelé, hogy abban az irányban álljanak, amelyben leraktuk őket. Ez akkor különösen fontos, ha nagy figyelmet szentelünk a fordított kártyáknak az értelmezésben.

[Figyelem: annak nincs jelentősége, hogy a kérdező velünk szemben vagy mellettünk foglal-e helyet. Egy adott kártya pozíciója csak azon múlik, hogy a jós hol ül. A kártyákat mindig a jós nézőpontjából kell magyarázni.]

Az értelmezés lépései

Előttünk vannak a lapok, most már csak értelmeznünk kell a kirakást. Milyen szabályokat kövessünk, amelyek alapján könnyebben kiolvashatjuk a kártyák üzenetét?

Első: először minden egyes kártyát külön kell szemügyre venni, csak azután kezdjük vizsgálni az egymáshoz való viszonyukat. A környező kártyák jelentése megváltoztathatja egy lap értelmét, erősítheti vagy gyengítheti, esetleg segít tisztázni a mögötte álló “szándékot”.

Lássunk egy példát! (Az olvasó vegye figyelembe, hogy itt kénytelenek voltunk általánosítani. Az értelmezés mindig attól függ, hogy milyen lapok bukkannak fel a konkrét kirakásban és miylen pozíciót foglalnak el azon belül.)

Ha a kirakásban egy Király jelenik meg, az mindig erőteljes hatással bír az adott helyzetre. Befolyását erősítheti, vagy gyengítheti azonban, ha a kirakásban egy másik szín Királya is színre lép. A Botok Királya – különösen egy sok Botot és/vagy Érmét tartalmazó kirakásban – azt jelzi, hogy egy befolyásos személy hajlandó szakmai jellegű segítséget nyújtani a kérdezőnek. Ha mellette feltűnik a Kelyhek Királya is, akkor ez még fokozottabban igaz: valaki a kérdező érdekében cselekszik, vagy legalábbis jóindulattal viseltetik iránta. A Kardok Királya ezzel szemben arra utal, hogy a kérdezőnek nagy hatalmú ellensége van, aki lehet éppen a Botok Királya, vagy valaki, aki a kérdező ellen uszítja őt.

Az egyes kártyák jelentését megvilágíthatjuk a vizsgált szituációból kiindulva is. Például a Botok Hatos ajándékok érkezését, remények beteljesülését jósolja. A kérdés az, hogy milyen természetű ajándékról van szó? Ha a környező kártyák Érmék, akkor a kérdező pénzt vagy ingatlant várhat, ha Botok, akkor előléptetésre vagy karrierlehetőségre számíthat. Ha a környező kártyák Kelyhek, akkor az ajándéknak sokkal több köze lesz az érzelmekhez, mint a pénzhez: ha a kérdező hölgy, virágcsokrot vagy bonbont kaphat, sőt akár egy szép jeggyűrűt is.

Maga a kérdés is természetesen kihatással van a kártyák értelmezésére. Ha a kérdező szerelmi életéről van szó, akkor az Érmék – bár egyébként anyagi jellegű dolgokra vonatkoznak – a párkapcsolat minőségének javulását jelzi. Ha a kérdés egészségügyi állapotról kér információt, akkor az Érmék gyógyulást jósolnak. A pénz mindkét esetben lehet befolyásoló tényező, de a hangsúly a kérdés által leírt körülményeken van.

Ne feledjük azonban, hogy az értelmezés irányát legfőképpen maga a kérdező határozza meg. Például ha egy kirakás azt jósolja, hogy a kérdező pénzhez fog jutni, annak mennyisége és mibenléte az adott személy helyzetétől függ. Tehát mindig idomítsuk a kártyák hagyományos jelentését az adott kérdéshez vagy a kérdezőhöz.

Második: ha a kirakásban szereplő összes kártya ábrával felfelé fekszik az asztalon, nézzük meg, hogy melyik sorozat lapjai vannak többségben. ha találunk ilyet, akkor az lesz az uralkodó sorozat. Az Az uralkodó sorozat által felvázolt körülmények létfontosságúak a kérdező jelenlegi helyzete szempontjából, és mindenre hatással lesznek, amit csak tesz vagy amiben részt vesz. Ha mondjuk tíz kártyából négy vagy öt Kelyhek és a többi az egyéb színekből és a Nagy Arkánumból kerül ki, akkor az adott kirakás uralkodó sorozata a Kelyhek. Ez arra utal, hogy a kérdező jelenlegi helyzetében az érzelmi problémák a legfontosabbak – még akkor is, ha a kérdése karrierre vagy pénzre irányult.

Ugyanebben a vonatkozásban, ha egy kártya mellett egy másik sorozat két lapja áll (különösen, amikor úgy tűnik, hogy körülveszik), akkor azok a magányos kártya jelentését elnyomják – azaz a kártya egy másik szín uralma alá került. Mind az egyes lapok, mind a teljes kirakás értelmezését megváltoztatja, ha uralkodó sorozat van a kirakásban.

Az alábbiakban tekintsük át, hogy milyen befolyást gyakorolnak az egyes színek a kirakásokra, ha uralkodó sorozattá válnak.

Ha a kirakásban az Aduk vannak túlsúlyban, akkor a helyzet kimenetelét a kérdező pszichológiai vagy spirituális állapota fogja meghatározni. A Nagy Arkánum személyes változásokat vagy fejlődést (vagy a fejlődés hiányát!) jelez, s megszabja, hogy a kérdező hogyan látja az adott helyzetet, és hogyan birkózik meg vele. Aduk esetében az irányítás a kérdező kezében van, ő kontrollál mindent, ami történik, vagy történni fog – feltéve, ha saját magát is képes kontrollálni.

Ezzel szemben, ha az uralkodó sorozat a Kis Arkánumból kerül ki – különösen akkor, ha a sorozat udvari kártyái is színre lépnek – , akkor a kérdezőt érő elsődleges befolyás kívülről érkezik, valószínűleg olyan körülmények formájában, amelyekre a kérdező nem tud közvetlenül hatni.

Amikor a kirakás uralkodó sorozata a Kardok, akkor ellenségek, balszerencse vagy más ártalmas tendencia érvényesül, és a pozitív momentumok sokkal nehezebben jutnak érvényre. Veszélyes és kellemetlen helyzetről van szó, s a kártyák ilyenkor arra figyelmeztetik a kérdezőt, hogy bizonyos személyek vagy körülmények ellene dolgoznak, így nagyon óvatosnak kell lennie.

Ha az uralkodó sorozat a Kelyhek, akkor érzelmi problémák, mint például szerelem, barátság, vagy más erős és általában pozitív érzések kerülnek előtérbe az adott szituációban. A Kelyhek túlsúlya jóakaratot jelöl a kérdező iránt, vagy csak úgy általánosságban. A Kelyhek kedvező irányba mozdítják a dolgokat, a jó hatásokat felerősítik, a rosszakat viszont letompítják.

Ha a kirakásban az Érmék dominálnak, akkor gyakorlati – például pénzügyi és vagyoni – problémák jellemzik a kérdéses helyzetet. Az Érmék megjelenéséből nem következik automatikusan, hogy a kérdező nagyon gazdag, vagy az lesz, inkább arról van szó, hogy a gondok megoldásához és a sikerességhez pénzre van szüksége.

Az Érmék néha azt jelzik, hogy üzleti versenytárs vagy privát konkurrencia bukkan fel; esetleg pénzügyi vagy vagyonnal kapcsolatos feszültségre utalnak. A lényeg az, hogy a kirakás ilyenkor világi dolgokra és a vagyon gyarapítására vonatkozik.

Ha a kirakásban a Botok vannak túlsúlyban, akkor az üzleti ügyek – különösen az oktatással, tanulással vagy karrierlehetőséggel kapcsolatosak – jelölik ki a helyzet fő irányát, bár mégiscsak a barátság vagy valakinek a befolyása lesz a döntő a végkimenetelt illetően. Kedvező lapok szomszédságában a Botok azt jelzik, hogy a barátok támogatása lendít rajtunk, kedvezőtlen lapok mellett viszont ismét a barátok lesznek azok, akik segítenek túllépni a bonyodalmakon. Bármelyik lehetőségről is legyen szó, a kérdezőnek azt tanácsoljuk, hogy ne vágjon egyedül neki az útnak, mert van más lehetőség is. Támaszkodjon inkább a barátaira és ismerőseire – és tegye őket boldoggá!

Egy adott kirakásban megnézhetjük, hogy a “testvérsorozatok” hogyan kapcsolódnak egymáshoz,és milyen uralkodó befolyást fejtenek ki a többi lapra. A Kardok és a Kelyhek kombinációja azt jelzi, hogy erős, bár ellentétes érzelmek jelentik a probléma kulcsát: szeretet és gyűlölet, barátság és viszálykodás, barátok és ellenségek játsszák a főszerepet ebben a szituációban. Ha az Érmék és a Botok kombinácoója uralja a kirakást, akkor a pénz és az üzleti ügyek jelentik a legfontosabb problémát, és mielőtt a kérdező továbblépne, ezeket kell megoldania.

Harmadik: A kártyák értelmezése során hallgassunk a megérzéseinkre!

Miközben a kártyákkal foglalkozunk, intuíciónk és tisztánlátásunk nyomán bizonyos benyomásokra teszünk szert – nos, éppen ezeknek kell megadniuk az értelmezés fő irányát. A tarot olyan eszköz, mellyel felébresztjük tudattalan elménket s az ott rejtőző pszichikai képességeket. A kapott válaszok pontossága így nem is annyira a kártyáktól, mint inkább a jós képességeitől és meglátásaitól függ.

Vannak született tisztánlátók, akik automatikusan úgy használják a tarot-t, mint egyfajta csatornát a tudatosság magasabb szintjének eléréséhez. Többségünk azonban nem médium: sokan talán úgy érzik, hogy megérzéseik nem elég erősek, vagy egyáltalán nem is léteznek. A tarot segíthet kifejleszteni prekognitív intuíciónkat, hogy mi is “beleláthassunk a jövőbe”. Kezdjük intellektuális megfigyelésekkel! Próbáljunk következtetéseket levonni a kirakásban megjelenő kártyakombinációk és az életünkben hasonló helyzetekben szerzett saját tapasztalataink alapján. Eleinte úgy tűnik, hogy mindez merő spekuláció, és talán így is lesz. Később azonban intuíciónk megizmosodik, és tisztábban fogunk érzékelni. Fontoljuk meg a következő lényegbevágó kérdést: ha egyáltalán nincsenek pszichikai képességeink, akkor mit akarunk a tarot-tól, és miért kezdtük el olvasni ezt a könyvet? A tény, hogy ilyen messzire jutottunk, azt bizonyítja, hogy jóstehetségünk csak arra vár, hogy végre tudomást vegyünk róla.

Negyedik: a jós is lehet időnként tanácstalan. Ilyenkor nyugodtan megkérheti a kérdezőt, hogy segítsen tisztázni az egyes kártyák vagy a kirakás értelmét. Elvégre a kérdező életéről van szó! Ő olyan összefüggéseket is észrevesz, amelyek a jós figyelmét nagy valószínűséggel elkerülik. Ha a kártya jelentése nem világos, akkor mondjuk el a kérdezőnek, hogy mit gondolunk, s lássuk, mire asszociál. Elvégre (remélhetőleg!) nem a hókuszpókusz és nem a közönség elkápráztatása a célunk, hanem az, hogy segítsünk a kérdezőnek kibogozni az igazságot.

Ötödik: közölnünk kell mindent, amit a kirakásban látunk. Persze nem árt, ha emészthető formában és együttérzően tárjuk a kérdező elé a kártyák jelentését. Persze nem árt, ha emészthető formában és együttérzően tárjuk a kérdező elé a kártyák jelentését. Nem akarjuk szegényt megijeszteni vagy feldühíteni, így ha lehetséges, nyugodtan hangsúlyozzuk a pozitív vonásokat. Azonban azt sose feledjük, hogy elsődleges feladatunk segíteni felfedni az igazságot. Tehát ha azt látjuk, hogy kedvezőtlen eseménysor van kibontakozóban, azt sem hallgatjuk el a kérdező elől.

Néha nagy a kisértés, hogy csupa szépet és jót jósoljunk – különösen, ha a kirakás valamilyen katasztrófát jelez.

Azonban azzal nem teszünk jót, ha elferdítjük a tényeket. Ha nagyon zavar az, amit a lapokon látunk, akkor keverjük újra a paklit és próbálkozzunk megint. Mindig fennáll a lehetősége, hogy homokszem került a gépezetbe. Viszont ha hasonló vagy ugyanazon lapok jönnek ismét elő, akkor köntörfalazás nélkül számoljunk be a kérdezőnek arról, hogy mit látunk. A jövőt meg lehet változtatni, ha hajlandóak vagyunk erőfeszítéseket tenni – de csak akkor, ha ismerjük a körülményeket.

Hatodik: időnként felmerül az a gyakorlati kérdés, hogy hányszor ismételhetünk meg egy kirakást? Találkozni fogunk olyan egyénekkel, akik azt kérik, hogy egy kirakáson belül nézzük meg újra és újra a jelentéseket, vagy vessük ki újra a kártyákat. Néha ennek az az oka, hogy több kérdés is foglalkoztatja a kérdezőt egyszerre, gyakrabban viszont csak elégedetlen az először kapott válasszal.

Nos, annyiszor kérhetünk tanácsot a kártyától, ahányszor csak szükségünk van rá. Azonban átalában egy ülés alkalmával ugyanazon kérdező számára kettő, maximum három alkalommal érdemes jósolni.

Ha egyazon kérdésre kirakást ismétlünk, kizárólag az a cél vezéreljen, hogy tisztázzuk az előző alkalommal homályban maradt részleteket. Máskülönben csak az időnket vesztegetjük: a tarot-t nem lehet rávenni arra, hogy “meggondolja” magát! Még akkor is, ha a kérdezőnek több kérdése van, létezik egy bizonyos határszám, amelynél több kirakást nem tudunk készíteni egy kérdezőnek egyetlen ülés alkalmával. (Ennek az az oka, hogy előbb-utóbb elveszítjük a türelmünket, és így nem leszünk képesek összpontosítani a lapokra.) Általában legalább egy hetet érdemes várni a következő kirakásig. Ez akkor is igaz, ha az első alkalommal az ismételt kirakások során sem történik meg a helyzet teljes áttekintése. Következő alkalommal az azóta történtek fényében talán sikerül átfogóan értelmezni a kártyákat, mivel az eltelt idő alatt a helyzet valamilyen irányban biztosan változik.

Hetedik: ha van olyan lap, amely több kirakásban – akár ugyanazon alkalommal vagy néhány nappal az első alkalom után – is előbukkan, az kiemelt fontossággal bír (függetlenül attól, hogy az egymást követő kirakások ugyanarra a kérdésre vonatkoznak-e). Ilyenkor a jósnak és a kérdezőnek is nagy figyelmet kell szentelnie annak a személynek vagy körülménynek, amelyet ez a kártya megjelölt.

Gondoljuk csak át! A tarot pakliban hetvennyolc kártya található, és a legtöbb kirakásba csak ennek a töredéke kerül bele. Még ha mindenegyes értelmezéshez ugyanazt az alapkirakást alkalmazzuk, akkor is milliós nagyságrendű kombináció jöhet ki. Sőt, ha a különböző kérdéstípusokhoz más és más kirakást használunk, akkor a lehetséges kombinációk száma tovább nő. Tehát -feltéve, hogy a kártyákat jól megkevertük – ugyanazon kártya felbukkanásának a valószínűsége statisztikailag nagyon kicsi.

Amikor egy adott lap ennek ellenére újra és újra előjön, könnyen belátható, hogy az általa jelölt személy vagy szituáció nagy hatást gyakorol majd a közeljövőben zajló történésekre. Ez a lap, amelyet egynél többször látunk felbukkanni különböző irakások során, az uralkodó kártya.

Végül a kártyák értelmezésekor a következőképpen határoztuk meg a helyzetüket: “elsődleges jelentés (pozitív)” és “fordított jelentés (negatív)”. Ez a következőt jelenti:

Amikor felhelyezzük a kártyákat a kirakásban, a felénk néző lapokat (tehát amelyeknek a teteje van tőlünk távolabb) fejjel felfelé állónak, míg amelyeknek a felső része felénk néz, azokat fordított vagy fejjel lefelé néző kártyáknak hívjuk.

A tarot-ban minden kártyának van pozitiv és negativ értelmezése. Néha úgy tűnik, a pozitiv azt jelenti, hogy jó dolgok fognak történni, míg a negatív azt, hogy rosszak. Azonban ez nem mindig igaz. Például a Torony pozitív értelmezése a teljes katasztrófára vonatkozik, míg ha a kártya fordított helyzetű – vagy a jelentését valami semlegesíti -, akkor a krdezőnek ugyan még mindig problémákkal kell szembenéznie, azonban ezek már távolról sem olyan súlyosak. Tehát a pozitív értelmezés arra utal, hogy a kártya legerősebb jelentése kerül előtérbe, míg negatív értelmezés esetén a kártya befolyása csökken, késedelmet szenved – vagy a kártya fordított helyzetű!

A pozitív jelentést azért kötjük hagyományosan a normál pozícióhoz, míg a negatívat a fordított álláshoz, mert számos tarot-szaktekintély szerinta kártyák nem véletlenszerűen bukkannak fel egy-egy kirakásban, hanem azt jelzik, hogy a kérdéses szituációban milyen változások indultak el. Számunkra tehát logikusnak tűnik, hogy ha egy kártya fordított, akkor a jelentése is megfordul -vagy legalábbis bizonyos mértékű módosulást kénytelen elszenvedni.

Azonban vannak olyan tarot-jósok, akik nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a kártyák fejjel felfelé vagy lefelé állnak-e. Ők úgy vélik, hogy a helyzet természete dönt a lapok jeletőségéről, így csak a kirakéásban szereplő többi lap erősíthet meg vagy gyengíthet le egy kártyát. Ilyenkor a jós állapítja meg, hogy a többi laphoz vagy a kirakás egészéhez viszonyítva mennyiben módosul az egyes kártya jelentése. (Akik ezt a nézetet osztják, a kirakásban szereplő kártyákat mingig fejjel felfelé állásba forgatják még az értelmezés megkezdése előtt.) Az eddigiekhez hasonlóan itt is csak azt mondhatjuk, hogy nem létezik halálbiztos recept. Ha úgy tetszik, használjuk a kártyák fejjel felfelé vagy fordított állását kulcsként annak megállapítására, hogy az általános jelentés mely része alkalmazható a konkrét kirakásban, de ha az a szimpatikusabb, akkor alapozzuk elemzésünk végkövetkeztetéseit kizárólag arra, hogy az egyes lapok hogyan viszonyulnak egymáshoz. Mindkét módszernek megvan a maga előnye. A fejjel felfelé/fordított állás megkülönböztetésével sokkal könnyebben és gyorsabban tudjuk eldönteni, hogy az általános jelentés mely megállapításai érvényesek az adott kirakásra. Ha viszont azt feltételezzük, hogy a kártyák állása nem oszt, nem szoroz, akkor bizonytalanabbak, de egyben sokkal szabadabbak is leszünk a tekintetben, hogy kiválasszuk a helyzethez illő értelmezést. Próbáljuk ki mindkét technikát, és használjuk azt, amelyik a legjobban beválik! Mindez hosszú távon nem fogja negatívan befolyásolni értelmezői képességeinket. Amíg minden kirakásnál ugyanahhoz a módszerhez folyamodunk is, a paklink követni fogja ezt, mivel a kártyák hajlamosak beállni a kirakásnak megfelelő sorrendbe.